Ijesztõ következményekkel jár a gyerekkori éhezés

Szegénység következtében 2007-ben az amerikai háztartások 15, 2008-ban 18 százaléka nem jutott megfelelõ táplálékhoz. Paradox világban élünk: miközben az elhízás - és vele a cukorbetegség, szélütés és szívinfarktus - világméretû probléma, ugyanakkor csaknem félmilliárd gyerek éhezik világszerte. A fejlõdõ országokban él a Föld népességének 83 százaléka. Ezekben az országokban 146 millió ötévesnél fiatalabb gyermek alultáplált, és ebbõl a korosztályból tízmilliónál többen éhezés következtében vesztik életüket. Egy új vizsgálat azonban azt a tényt is megmutatta, hogy a gazdag országokban sem ritka a gyermekkori éhezés. Sharon I. Kirkpatrick jelenleg az Amerikai Rákkutató Központ munkatársa, korábban pedig Kanada egyik egyetemén dolgozott. Munkatársaival csaknem hatezer, 10-15 éves gyermek táplálkozását, egészségi állapotát, növekedését tanulmányozta egy évtizeden át. A másik életkori csoportban 3333, 16-21 esztendõs fiatalember sorsát is követték.

Ebben az idõszakban a gyerekek 3,3 százaléka, illetve a fiatalok 3,9 százaléka legalább egyszer megismerte az éhezést, egy százalékuknál többen pedig legalább kétszer, vagy még gyakrabban éheztek.

A tizenévesek 13,5 százaléka, az ifjak negyede küzdött valamilyen súlyos egészségügyi problémával. Az éhezést soha át nem élõk csoportjához képest azok, akik akár csak egyszer is ínségben éltek kétszer nagyobb számban voltak betegek.

Kiderült, hogy az ismételten éhezõ fiatalok között lényegesen gyakrabban fordult elõ a késõbbi idõszakban asztma és több más krónikus betegség, mint azok csoportjában, akik legfeljebb egyszer nem jutottak megfelelõen ételhez.

"Vizsgálati eredményeink bizonyítják, hogy az éhezés fiatal korban a késõbbi krónikus betegségeknek súlyos kockázati tényezõje" - írták a kutatók.