A dédelgetett csecsemõkbõl kevésbé stresszes felnõttek lesznek

Könnyebben megküzdenek az élet nehézségeivel azok a felnõttek, akiket pár hónapos csecsemõkorukban anyjuk elhalmozott szeretetével - állítja egy amerikai tanulmány.

Az egyesült államokbeli Rhode Island szövetségi államban, 482 személyt vizsgáltak a kutatók, akik összehasonlították nyolchónapos csecsemõk anyjukhoz fûzõdõ viszonyát értékelõ adatokat a már felnõtt, 34 éves alanyok különbözõ tesztekkel mért érzelmi viselkedésével az 1990-es években. Igazolni akarták azt az elfogadott nézetet is, hogy a kisgyermekkortól megtapasztalt szoros érzelmi kapcsolatok késõbb szilárd alapot jelentenek az élet adta problémák legyûréséhez. Az eddigi vizsgálatok a gyermekkori emlékekre épültek, és nem az élet elsõ éveiben folytatott kutatásra - emlékeztetnek a tanulmány szerzõi.

A nyolchónapos csecsemõk és anyjuk interakciójának minõségét egy pszichológus értékelte, aki egyrészt az anya érzelmi és figyelmi reakcióit jegyezte fel, amikor a csöppséget fejlesztési teszteknek vetették alá, másrészt annak reakcióját saját teljesítményére. Az osztályozás - amely az 1960-as évekre nyúlik vissza - a negatívtól a szívélyesen át a túlzóig terjedt.

Tíz esetbõl csaknem egyben a pszichológus alacsony anyai érzelmi szintet jegyzett fel a csecsemõ iránt. Az esetek 85 százalékában az érzelmi szint szokványos, és 6 százalékában magas volt.

A kísérleti alanyokat 34 éves korukban a szorongásról, az ellenséges érzületrõl és a dührõl, valamint az általános rossz közérzetrõl (a káros stresszrõl) tanúskodó tünetek listája alapján tesztelték.

Arra a megállapításra jutottak, hogy szociális helyzettõl függetlenül, azoknál volt a legalacsonyabb a szorongás, az ellenséges érzület és a rossz közérzet szintje, akik nyolchónapos korukban sok szeretetet kaptak anyjuktól. A szorongásnál a különbség 7 pont volt a többiekhez képest, több mint 3 pont az ellenséges érzületnél, és 5 pont a rossz közérzetnél.

Érdekes módon, nem volt különbség azok között a gyerekek között, akik kevés vagy szokásosnak minõsülõ szeretet kaptak. A kutatók szerint ennek az lehet a magyarázata, hogy a megfigyelt mintában nem voltak igazán negatív interakciók.

Meglátásuk szerint mindez megerõsíti, hogy még a legkorábbi tapasztalatok is befolyásolhatják a felnõttkori életet. A korán rögzült biológiai emlékek "látens sebezhetõségeket okozhatnak" - jegyzi meg a tanulmány. A kutatók ezért úgy vélik: a hatékonyság érdekében a gyermekjóléti intézkedések terén jóval korábbi életkorokat kellene megcélozni, hogy "megakadályozzák a negatív tapasztalatok bevésõdését".