Talán az egyik leginkább szülõt próbáló feladat a bilire szoktatás. Sem a módszer, sem az ne mindegy, mikor kezdjük el. A vélemények megoszlanak, de egy biztos: sosem a szülõ, hanem a gyerek dobja el a pelenkát - amikor úgy érzi, elég érett rá. A textilpelenkák korában divat volt a babákat minél korábban szobatisztaságra nevelni. Persze a pelenkamosás, -fertõtlenítés, -szárítás és -vasalás kényszerítõ körülmény lehetett. És abban az idõben még ne tudták: ha a babát a megfelelõ testi-lelki érettsége elõtt szobatisztaságra kényszerítik, sokszor lesz vele probléma a késõbbiekben. 
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
Nagy a választék a különbözõ pelenkák között, az eldobhatótól a moshatóig bárki megtalálja a kedvére, és persze a baba méretének, adottságának leginkább megfelelõt. Érdemes kipróbálni a kevésbé neves gyártók termékeit is, sokan épp ezekre esküsznek.
Mikor jöhet a bili?
Nem szabad siettetni a lépést, csak akkor szabad megvenni, amikor valóban rendeltetésszerûen használja a gyermeked. Nem jó, ha a baba hozzászokik, hogy a gyerekszoba sarkában van egy színes, Micimackós valami, amibe még bele is lehet dobálni a játékokat. Hogyan lehet rászoktatni, hogy abba pisiljen, ha addig játékszerként használta? És hogyan lehet majd megmagyarázni neki, hogy a bili tartalmát ki kell üríteni, és nem szabad a szobában kiborítani, dobálni?
Hogyan készülj fel az átszoktatásra?
A baba egy-másfél éves kora alatt nem „szabad” szobatisztaságra gondolni! Meg kell várni, amíg a kicsi fejlõdése elérkezik addig a pontig, hogy mondani vagy jelezni tudja, ha kakilnia vagy pisilnie kell. Sok félelemtõl és kudarctól óvható meg, ha a szülõ nem sietteti az idõt! A pszichológusok szerint a babának ugyanis furcsa a testébõl „leválasztott“ darab elvesztése, némely gyermeknél ez frusztrációhoz is vezethet.
A baba képes ugyan már egy éves kora körül is a bilibe pisilni, de ez az esetek többségében véletlenszerû és nem tudatos dolog. A gyerekek többségét két éves kora körül sokkal gyorsabban és probléma mentesebben lehet leszoktatni a pelenkáról, mintha korábban kezdenénk.
Bilit, de milyet?
Létezik autós, kacsás, zenélõs, sípolós, magasított háttámlás variáció is. Aki elfogadja, hogy a bilizés nem játék, az a legegyszerûbbet választja (elõl azért legyen egy kis pereme, mert nemcsak a fiúk, hanem a lányok is tudnak magasra pisilni). A gyermek kedvenc színébõl készült bilivel még nagyobb kedvet lehet csinálni a „felnõttes tevékenységhez”.
Eljött az idõ…
Amikor a szülõ úgy érzi, hogy a gyermeke „megérett” a bilizésre, elõször csak mutassa meg az új szerzeményt a csemetéjének, majd hagyja, hogy az addigra már megtapasztalt napi ritmusához igazodva próbálja ki. Semmiképp nem szabad „nagy ügyet” csinálni belõle, hiszen ez egy természetes dolog. Dicsérni, természetesen már az elején is lehet, ha ül rajta egy-két percig, hiszen ez már magában is nagy teljesítmény. Nem szabad ilyenkor a tv elé ültetni, vagy mesét olvasni közben – pont az a lényeg, hogy rövidek legyenek az elsõ próbálkozások.
Ha véletlenül sikerül produkálnia valamit, nagyon meg kell dicsérni, ha nem, semmiképp nem szabad leszidni. A bilit azonnal ki kell üríteni, megmutatva, hova megy a tartalma. Lehetõleg kerülni kell a „fúj, ez koszos” vagy „büdös”, „rossz” kifejezéseket, mert a kicsi ebbõl azt a következtetést vonhatja le, hogy az, ami kijön az õ testébõl, nem jó, tehát nem is fogja esetleg sûrûn kiengedni magából…
WC-ülõkék, szûkítõ
Sok kisgyermek fél a WC-csésze magasságától és mélységétõl, ezért egyáltalán nem mindegy mikor ül elõször a „nagy” WC-n, és milyen ülõkén a gyermek. Aki ezzel próbálkozna a bili helyett, válasszon fellépõs fajtát, hogy a gyermek egyedül is tudja majd használni! A vásárlás elõtt le kell mérni a meglévõ WC-ülõke méreteit, mert sokféle szûkítõ létezik, és nem mindegyik passzol a normál méretû deszkához.
Nincs itt az ideje a bilire szoktatásnak, ha…
…a baba határozottan elutasítja.
… valami trauma éri a gyermeket, vagy várhatóan nagyobb változás következik be az életében (például közvetlenül óvodába menetel elõtt, költözésnél, haláleset, válás vagy nagyobb betegség esetén, esetleg a kistestvér megszületésekor)
Az igazi szobatisztaság
A pelus végleges elhagyására a legjobb idõszak a nyár. Ilyenkor csak le kell venni a gyermekrõl a pelenkát és az sem baj, ha egy pár csepp bemegy a bugyiba, nadrágba. Éppen ezért fel kell készülni arra, hogy mindig legyen kéznél a séták alkalmával 1-2 pótbugyi, zokni, ruha és egy zacskó a pisis holmik tárolására-szállítására.
Az igazi szobatisztaság az, amikor a gyermek már álmában, éjszaka sem pisil be. Ha már jól megy a dolog nappal, meg kell figyelni, száraz-e a pelus a délutáni alvás közben. Ha igen, itt az ideje levenni (gumilepedõt azért célszerû alátenni). Ha ez is rendben ment, az éjszakával is meglehet próbálkozni hasonló módon – hátha sikerül száraz pizsamában átaludni az éjszakát.
Ha a kicsi közvetlenül lefekvés elõtt nem kap inni, valószínûleg nem fog olyan hamar megtelni a hólyagja, hogy problémát okozzon.
Ha ennek ellenére is bepisil, érdemes egy darabig felkelteni az elalvást követõ 3-4 órában. A mûvelet akkor fog igazán jól menni, ha a szülõ nem erõlteti a szobatisztaságot, csak a baba jelzéseit figyeli és nagyon sokszor megdicséri.