2024.03.29. - Auguszta

Fejleszthetõ otthon a gyerek IQ-ja?

Fejleszthetõ otthon a gyerek IQ-ja?
Vannak gyerekek, akik maguktól is „zsenik”, és vannak, akik mindenféle fejlesztõ foglalkozás ellenére sem tûnnek ki a többiek közül.

Jó szórakozás – és tanulás is egyben – amikor az anyuka mindenféle képet, kártyát mutat a kisgyermeknek, vagy leülteti „fejlesztõzni”, mert „azt mondják”, ettõl a kicsi okosabb lesz. Néhány egyszerû ötlet, amit minden nap be lehet dobni a siker érdekében ráadásul nemcsak a gyerek IQ-ja fejlõdik közben hanem egészségesebb is lesz és erõsödik a szölû gyermek kapcsolat is!
bohócdoktor szja 1% felajánlás

Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért!

Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06

Sokat és kedvesen!

Az egyik amerikai egyetem kutatói bebizonyították, hogy azoknál a családoknál, ahol sokat és gyakran beszélnek, és mindezt pozitív hangvétellel teszik, ott a gyerekeknek lényegesen magasabb az intelligencia-hányadosa. A kisbabákat (néhány hónapos koruktól) és a szülõket is vizsgálták, és azt figyelték, óránként hány szó hangzott el, és a beszélgetések érzelmileg pozitívak, semlegesek vagy inkább negatívak voltak-e. A végeredmény érdekesnek bizonyult: a pozitív beszédben gazdag családok esetében a hároméves gyermekek kifejezetten magasabb volt az IQ-ja, mint a többi családnál. Azok a kisgyermekek, akiknek kedvesen magyaráztak, akiktõl kértek és nem parancsolgattak nekik, azok sokkal jobb eredményt mutattak a megfigyelésekben. És ami megdöbbentõ: az IQ alakulásának semmi köze nem volt a család szociális helyzetéhez.

Szoptatás és logika

Angol kutatók érdekes felfedezésre jutottak: a csecsemõknek egy része rendelkezik egy bizonyos génnel, ami a magasabb intelligencia lehetõségét hordozza magában. Az Angliában és Új-Zélandon vizsgált több ezer baba közül ugyanis azokból kerültek ki az „okosabbak”, akik ezen génnel rendelkeztek, és édesanyjuk szoptatta õket. Természetesen a vizsgálati szempontokból nem maradtak ki a szülõk: az anya IQ-ját, korát is figyelték például. Ezt a gént azért kezdték vizsgálni, mert olyan enzimet termel, amely megtalálható az anyatejben is, az enzim segít átalakítani a telített zsírsavakat többszörösen telítetlen zsírsavakká. Valószínûsítik, hogy a baba életének elsõ évében felhalmozódik az agyban. Az így mért különbség a babák között jelentõs volt, az ezzel a génnel rendelkezõ, szoptatott kicsiknek átlagosan közel 7 ponttal volt magasabb az IQ-juk.

Az elsõ gyerek intelligensebb?

Más kutatások nem a génbeli különbségekre világítottak rá, hanem arra, hogy a családban elfoglalt hely, az odafigyelés vagy az anyagi helyzet változásai hogyan befolyásolja a gyermekek IQ-ját. A megállapítások szerint az elsõszülöttekszinte minden vizsgált családban – ugyan mindössze 2-3 ponttal – intelligensebbek voltak, mint fiatalabb testvéreik. Az elsõ gyermekre valószínûleg mindenkinek kicsivel több ideje jut, mint a másod- és harmadszülöttre. A szerepek leosztásánál a fegyelmezettség, a szorgalom inkább vonatkozik az elsõ gyermekekre, mint a következõkre, neki kell az okosabbnak lennie, a testvéreivel foglalkozni, példát mutatni, tanítgatni… Mindez azt is jelenti, hogy a szülõnek a gyermekekre külön-külön is oda kell figyelnie, bármilyen nehéz is ezt megoldani.

A szerepek kialakulásánál hihetetlenül fontos, hogy kinek mekkora mozgástere van a családban. A szülõ feladata az is, hogy az összes gyermek számára olyan környezetet teremtsen, ahol mindenki megtalálja saját maga szerepét, és a kistestvér is talál valamilyen formát a kreativitása, képességei kibontakoztatására.

Zseni vagy csodabogár?

A magas intelligencia nagyon közel áll a zseniség fogalmához. Egyben azonban egyértelmûen eltérnek ezek a gyerekek: a zseni gyerekek (fõleg zenei és tudományos téren) nagyon elszántak, hatalmas akarattal rendelkeznek, szenvedélyesen törekszenek a 100%-ra, illetve, ha lehet, még többre. Mivel folyamatosan csak gyakorolnak, sokszor a barátok is elkerülik õket. És bár a saját területükön zseniálisak, kiemelkedõt alkotnak, szocializációjukban, társas kapcsolataikban nagyon elmaradnak társaiktól. Abban is különböznek másoktól, hogy nem néznek annyi tévét, nem játszanak videojátékokkal, viszont több idõt töltenek olvasással, könyvtárban, az ismereteik fejlesztésével.

Hinned kell a gyerekedben!

Attól kezdve, hogy valaki lemarad a tanulásban és elkezdik lassúnak bélyegezni, az emberek már másképp viszonyulnak hozzá. Alacsonyabb követelményeket támasztanak vele szemben, és amint ez bekövetkezik, észre lehet venni, hogy a gyermekek szemében kialszik a fény. És mivel a szülõ azt kapja, amit elvár, mindig viszonyuljon úgy a gyermekéhez, mintha a világ legokosabb gyerekével lenne dolga. Dicsérje és biztassa akkor is, ha valamivel nehezebben boldogul, mint a többiek. A fejlesztés egyik fontos alapelve, hogy figyelni kell a gyermek jelzéseire: ha érdeklõdik valami iránt, akkor azt hajlandó is megtanulni. Lehetõleg csak olyan feladatot adjon neki a szülõ, ami az értelmi képességeit, fejlettségét nem haladja meg, hiszen ha hozzá sem tud nyúlni a problémához, saját magát fogja butának gondolni.

Sokat segít az egészséges életmód

A sok zöldség, a gyümölcsök, a halak, húsok, rostanyagok elengedhetetlenek a kisgyermekek táplálkozásában. A cukor figyelemhiányos tüneteket okoz, és lelassítja a gondolkodást, míg a halakban található Omega-3 zsírsavak serkentik azt. A baba fejlõdése mozgásterápiával segíthetõ: a babamasszázs, a babaúszás, és a torna mind fejleszti az idegrendszert. A tiszta levegõ és a füstmentes környezet pedig megteremtik a lehetõségét, hogy okosabb, könnyebben tanuló, logikusabban gondolkodó gyermeket neveljen.