Az APGAR vizsgálatot kétszer egymás után végzik el a baba születését követõ elsõ néhány percben, hogy megállapítsák, milyen fizikai állapotban van és felhívja az orvos figyelmét az esetleges vészhelyzetre. Amikor dr. Virginia Apgar anesztezioógus professzorként a New York-i Columbia-Presbiterian Kórházban dolgozott az 1950-es évek elején, több ezer gyermek születésénél lehetett jelen. A szülészek kikérték a véleményét az újszülött állapotáról. Annak érdekében, hogy az értékelés módszeresebb és hatékonyabb legyen, kialakított egy vizsgálati és értékelési rendszert, melyet nevének betûivel jelzett. 
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért!
Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
- A „P" betû a pulzusára
- A „G" betû a grimaszolására vagy reflexekre
- A második „A" betû a baba aktivitására, mozgására
- Az „R" betû a légzés vizsgálatára vonatkozik.
Az elõször 1953-ban közzétett személyes jellegû újszülött-értékelési rendszere olyan híressé vált, hogy még a kéziszótárak is említik a neve alatt. A szülést követõ elsõ percben egy jelenlévõ szakember azonnal 0-2 pontig terjedõen értékeli az újszülöttet minden kategóriában. A második értékelés 5 perc elteltével történik. A legtöbb baba az öt kategóriát összegezve 7 és 10 pont közötti értékelést kap, a második vizsgálat alkalmával magasabbak szoktak lenni a pontszámok, mely már pontosabban határozza meg a baba valódi egészségi állapotát, mivel szüksége van néhány percre, hogy kiheverje a szülés okozta sokkhatást. A pontozásos értékelés azonban meglehetõsen szubjektív, és az Apgar-módszer csak egy a sok közül, mellyel az újszülöttek állapotát leírhatjuk. Egyes orvosok egészen hosszú vizsgálati módszert állítanak össze.
