Kisebb valószínûséggel fejlõdik ki allergia azoknál a gyerekeknél, akiknek korábban volt kanyarófertõzésük - közölték egy nagyszabású európai tanulmány szerzõi a Pediatrics címû orvosi folyóirat márciusi számában.
Az elmúlt évtizedekben szaporodtak az allergiás rendellenességek, amivel egybeesett sok gyerekkori fertõzés arányának csökkenése, valamint a védõoltások alkalmazásának növekedése - állapította meg Helen Rosenlund, a stockholmi Karolinska Intézet munkatársa és kutatócsoportja.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
A PARSIFAL elnevezésû tanulmány olyan gyerekekre összpontosított, akik az antropozófia szemléletében nevelkedtek. (Ezt a szellemi irányzatot Rudolf Steiner alapította, akinek nevét Magyarországon többnyire a Waldorf-óvodák és -iskolák révén ismerik.) Ezek a gyerekek jellemzõen kevesebb antibiotikum, lázcsillapító és védõoltás használatával nevelkednek, étrendjükben sok "biodinamikus" étel szerepel.
A PARSIFAL tanulmányban a kutatók 12 540, öt és tizenhárom év közötti gyerek adatait elemezték. A vizsgálódók szerint a résztvevõ gyerekek 73 százaléka volt beoltva kanyaró ellen, 20 százalékuknál fordult elõ kanyarófertõzés (beleértve a beoltott gyerekek 11 százalékát is) és 14 százalékuk sem védõoltás, sem természetes fertõzés formájában nem találkozott a kórokozóval.
Rosenlund csoportja megfigyelte, hogy azon gyerekek körében, akiknek sosem volt kanyarójuk, a beoltottaknak nagyobb valószínûséggel alakult ki nazális allergiájuk (melynek tünetei a szénanátha, tüsszögés, orrdugulás és viszketés). A további elemzés szerint az allergia kisebb eséllyel jelentkezett azoknál a gyerekeknél, akiknek volt már kanyarójuk, ám azoknál nem, akiknél védõoltás elõzte meg a betegséget.