"Minden újszülött ki van téve ennek a veszélynek, ám van lehetõség a megelõzésre" - mondta Tina Hartert, a Vanderbilt Egyetem asztmakutatási központjának vezetõje, akinek tanulmánya az American Journal of Respiratory and Critical Care Medicine címû folyóiratban jelent meg.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
Hartert és kollégái 95 ezer kisbaba és anya orvosi eredményeit tanulmányozta Tennessee államban. Azok a csecsemõk, akik bronchiolitisztõl -a légúti szinciciumvírus, az RSV okozta tüdõfertõzéstõl- szenvedtek, fogékonyabbak voltak az asztma kialakulására. Ám a legnagyobb veszélyben az "õszi babák" voltak. "Amit most sikerült kimutatnunk az az, hogy összefüggés figyelhetõ meg a születési idõ és az asztma kifejlõdésének kockázata, valamint a téli hónapok legvírusosabb idõszakai között" - mondta Hartert. Bár bizonyos genetikai adottságok eleve fogékonyabbá teszik a kisgyerekeket az asztmára, a szakember mégis úgy véli, hogy az olyan környezeti hatások, mint a téli vírusos fertõzések, különösen az RSV, még inkább felerõsíthetik ezeket a géneket.
Majdnem minden kisbabát sújt az RSV-vírus az elsõ 3 és 6 hónap között elkapott fertõzések miatt, ám ez általában mindenfajta szövõdmény nélkül múlik el. Hartert célja most annak a bebizonyítása, hogy ezeknek a fertõzéseknek a megelõzése csökkentheti az asztma kialakulásának esélyét. "Most tehát itt tartunk. Be kell bizonyítanunk, hogy a fertõzések megelõzése, hozzásegít az egész életet végigkísérõ krónikus betegség megelõzéséhez" - mondta. A legegyszerûbb megoldás egy vakcina lenne, amely azonban egyenlõre nem létezik. Ám az olyan gyógyszergyártó cégek, mint a GenVec Inc, és az AstraZeneca már dolgoznak az RSV-vakcina létrehozásán.