2024.03.29. - Auguszta

Asztma a várandósság idõszakában

Asztma a várandósság idõszakában
A várandósság idõszakában különös figyelmet fordítunk arra, hogy növekvõ gyermekünk fejlõdését biztosítsuk. Tudatosabban étkezünk, sportolunk és kerüljük azokat a tényezõket, amelyekrõl úgy véljük, gyermekünk egészségét veszélyeztetné.

Különösen gyakori ez a gyógyszerek esetében. Mellõzésük azonban az olyan krónikus betegségek kezelésében, mint az asztma többet árt, mint használ. A helyes légzés fontosságáról a legtöbb kismama hallhatott már a szülésre felkészítõ foglalkozások, vagy a kismamatorna során.
bohócdoktor szja 1% felajánlás

Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért!

Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06

"Kettõ helyett lélegzünk"

A megfelelõen végzett légzéstechnika segítségével megelõzhetõek az utolsó trimeszterben gyakori légzési nehézségek, csökkenthetõ a szülés alatti fájdalom és így juthatunk a szervezetünk mûködéséhez nélkülözhetetlen oxigénhez is. A szükséges oxigént belégzés útján juttatjuk a szervezetünkbe, kilégzéskor pedig távozik az anyagcsere végterméke, a széndioxid. Amíg a baba az anyaméhben van, a tüdõ - mint önálló légzõszerv - nem mûködik, a köldökzsinóron keresztül a méhlepény látja el funkcióját.

Oxigén: a nélkülözhetetlen elem

A várandósság idõszakában a magzat oxigén-ellátottsága tehát teljes mértékben az édesanyától függ. Vérszegénység, rossz lepényi mûködés, dohányzás, terhességi diabétesz, toxémia és különbözõ anyagcserezavarok következtében csökkenhet a magzathoz jutó oxigén mennyisége. A méhen belüli oxigénhiányos állapot a gyermeknél súlyos fejlõdési rendellenességeket - mozgásszervi- és beszédfejlõdési zavarok, diszlexia, diszgráfia, hiperaktivitás és figyelemzavar - okozhat.

Asztmás roham

Az asztmás panaszok kezelésére különösen nagy gondot kell fordítanunk várandósság idején, hiszen az asztmás roham is egy olyan tényezõ, amely a magzat egészséges fejlõdését veszélyeztetõ oxigénhiányos állapotot idézhet elõ. Az asztmás roham során a hörgõk beszûkülnek, a kilégzés nehezítetté válik, köhögés, zihálás lép fel, a levegõ áramlása akadályozottá válik. A rohamok eltérõ súlyosságúak és hosszúságúak lehetnek, azonban az asztmás rohamok ideje alatt minden alkalommal csökken a szervezetbe jutó oxigén mennyisége.

Asztma és gyermekvállalás

Asztmás kismamák esetében a várandósság idõszakában, egyéntõl függõen elõfordulhat a tünetek átmeneti rosszabbodása, stagnálása, sõt bizonyos esetekben javulása is. Rendszerint a súlyosabb esetek rosszabbodnak. Az orvosi tanács ellenére különösen a terhesség elsõ idõszakában sok édesanya mégis drasztikus mértékben csökkenti az asztma kezelésére szolgáló gyógyszerek szedését, veszélybe sodorva ezzel önmaga és magzata egészségét. Általában igaz, hogy várandósság idõszakában kerüljük a gyógyszerek szedését, azonban ennek mérlegelése minden esetben szakorvos feladata.

Bizonyos krónikus betegségek esetében ugyanis a megfelelõ gyógyszer használatával súlyosabb problémákat elõzhetünk meg. Az asztma kezelésére megfelelõ gyógyszerek folyamatos, rendszeres alkalmazása a terhesség idõszakában is nélkülözhetetlen. Az asztmás várandós hölgyek kezelésére szolgáló nemzetközi ajánlásában is a sokszor akár életmentõ gyógyszerek terhesség alatti folyamatos használata áll. Nem megfelelõen kezelt asztmás betegség a terhesség idõszakában okozhat magas vérnyomást, súlyos vérzést, toxémiát, szülési komplikációkat is. Elõfordulhat koraszülés, az átlagosnál alacsonyabb születési súly, nõ a bölcsõhalál kockázata.


Ne féljünk a gyógyszerektõl!

Az asztma kezelésére szolgáló bizonyos gyógyszerek szedésérõl számtalan kutatás bizonyította, hogy elhagyásuk nagyobb veszélyeket rejt magában, mint a szakszerû ellenõrzés mellett történõ alkalmazásuk.

Az asztma kezelésében a várandósság alatt törekedni kell a csak inhalatív gyógyszerek használatára olyan hatóanyagokkal, melyek ilyen módon a szervezetbe juttatva biztosan nem jelentenek veszélyt a magzatra. Az emellett esetleg mégis szükséges - szájon át vagy injekcióban alkalmazott - gyógyszerekrõl szintén kezelõorvosunk dönt, aki a kezelés meghatározásánál figyelembe veszi állapotunk és tüneteink súlyosságát.

A szülés és a szoptatás idõszakában rendszerint a terhesség alatt szedett gyógyszerek szükségesek az asztma kezeléséhez. Ez esetben se mulasszuk el kezelõorvosunkat tájékoztatni megváltozott egészségügyi állapotunkról, hogy a gyermekünk és magunk számára is legbiztonságosabb gyógykezelést kaphassuk.

Figyeljünk az intõ jelekre!

Asztmás rohamot számtalan tényezõ provokálhat. Kiválthatják bizonyos fertõzések, allergének, de az idõjárás változásai és lelki megterhelés is elõsegíthetik kialakulását. A súlyosabb rohamokat jó eséllyel megelõzhetjük, ha a megfelelõ gyógykezelést a kezdeti jelek észlelésekor alkalmazzuk. Kezdeti jeleknek, figyelmeztetõ jeleknek nevezzük azokat, melyek sokszor már napokkal elõbb jelzik az asztmás roham közeledtét, vagy közvetlenül az asztmás roham elején jelentkeznek. Rendszerint megelõzik a súlyos tünetek kialakulását, és figyelmeztetõen hatnak, lehetõvé téve a roham kifejlõdésének megakadályozását.

A kezdeti tünetek közé tartoznak:

- elsõsorban éjszaka, vagy terhelésre jelentkezõ gyakori köhögés

- légzés nehezebbé és/vagy gyorsabbá válása

- testmozgás során gyengeségérzet, fõképpen ha ez sípoló légzéssel, szapora légzéssel illetve köhögéssel társul

- a levegõ csúcsáramlásának lassulása (légzésfunkciós készülékkel mérhetõ)

- meghûlés, felsõ légúti hurut jelei

- alvászavarok

A kezelõorvossal egyeztetve minden kismama elkészítheti a személyre szabott asztma akciótervet, amely tartalmazza a szükséges gyógyszerek alkalmazásának módját, melyek segítségével a súlyosabb rohamok megelõzhetõk.