Hatalmas fejlõdésen ment keresztül az ultrahangtechnika. A mai gépek felbontóképessége sokkal nagyobb, így részletesebb, jobb minõségû képet adnak, mint az elsõ készülékek. A rendellenességek zömének felismeréséhez azonban továbbra is elengedhetetlenül fontos az orvos felkészültsége, tapasztalata.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
Borsos ára miatt a legtöbb kórház klinika gépparkjából még sokáig hiányozni fog az újdonságnak számító négydimenziós ultrahang. Valóban élményszerû a kép, hiszen olyan, mintha eleven fotó volna, míg a hagyományos készülékeknél az avatatlan szemlélõ még mindig csak fehér foltokat lát a szürke ködben, benne néhány határozott vonallal, melyek a kis bordákra és egyéb csontocskákra emlékeztetnek. Ez a készülék abban különbözik a háromdimenzióstól, hogy ez utóbbi sorozatfelvételeket készített a magzatról, s ezeket rakta össze kis idõ múlva a számítógép térbeli képpé. A negyedik dimenzió az idõ: az új gépek képesek arra, hogy mozgásban jelenítsék meg a háromdimenziós képet. Így a vizsgálófej mozgatásával a térben és idõben eltérõ képeket kapunk. A vizsgálófejjel gyakorlatilag végigpásztázható a magzat bõrének felszíne, így különös jelentõsége lehet a bõrfelszín épségének megítélésében. Sok kismama azért szeretné igénybe venni a vizsgálatot, mert AFP-eredménye kóros értéket mutat. A négydimenziós ultrahanggal nagy biztonsággal megállapítható, nincs-e nyitott gerince a magzatnak.
Sokhelyütt már arra is lehetõség van, hogy a család videofelvételt készítsen az ultrahangvizsgálatról, a legtöbb készülék pedig papírképet is tud nyomtatni a magzatról. Számos magánrendelõben a havonkénti alapvizsgálat része az ultrahang. Annak ellenére, hogy idõnként hallani lehet az ultrahang káros hatásáról, eddig még nem sikerült bizonyítani, hogy az ultrahangvizsgálatok ártanának vagy reális veszélyt jelentenének a magzatra. Mivel azonban diagnosztikus eljárásról van szó, ezért csak akkor alkalmazzák, ha valamilyen konkrét kérdésre szeretnének választ kapni. A puszta kíváncsiság és az, hogy gyönyörködni szeretnénk a kisbabában, önmagában nem elégséges ok a gyakori vizsgálatra. Ugyanakkor kétségtelen, hogy az anya–magzat kapcsolat szempontjából bizonyos esetekben fontos lehet ez a „pillantás odabentre".
Számos szüléstörténetben olvashatjuk, hogy a köldökzsinór a magzat nyakára tekeredett. Felmerül a kérdés, nem lenne-e célszerû közvetlenül a szülés elõtt is ultrahangvizsgálatot végezni, hogy ezt megállapítsák? Az orvosok azt mondják, hogy nagyon gyakran elõfordul, hogy a köldökzsinór a baba nyakára tekeredik, de ennek az esetek többségében nincs jelentõsége. A közhiedelemmel ellentétben ez nem okoz fulladásos halált, hiszen a magzat születése elõtt nem a tüdejével lélegzik. A nyakra tekeredõ zsinór még születési akadályt sem jelent, bár a kitolást néha lassíthatja. Szülés elõtt közvetlenül csak akkor nézik meg újból a magzatot, ha a vajúdás megindulása elõtt más vizsgálati eredmények fenyegetõ magzati oxigénhiányra vagy fejlõdésbeli elmaradásra utalnak.
Ajánlott ultrahangvizsgálatok:
10-12. hét: Megmérik a magzat tarkóredõjét. A méretekbõl következtetni lehet a Down-kór valószínûségére.
18-20. hét: Genetikai ultrahang.
28-32. hét: Ellenõrzik a magzat növekedési ütemét. Ha a terhesség tényét is ultrahanggal erõsítik meg, összesen négy vizsgálatra kerül sor az egészséges, panaszmentes kismamáknál.