rss

  • Természetes - gyöngéd születés

  • Share on Tumblr

    A köztudatban a szülés folyamatának elmaradhatatlan része a fájdalom, mind a szülõ nõ, mind az újszülött számára. Pedig másképp is lehet szülni: természetes, kíméletesebben.

    Nem is olyan régen még, ha a baba nem sírt fel rögtön megszületése után, mindent megtettek azért, hogy felsírjon. Akár lábánál fogva, fejjel lefelé emelték fel és tartották ebben a természetellenes pózban a babát, vagy hideg vízbe mártották, míg meg nem ríkatták. A köldökzsinórt ma is gyakran idõ elõtt vágják el, mikor a csecsemõ még azon keresztül lélegzik.

    „Születéskor a gyermeknek semmiképpen sem szabad az oxigénben hiányt szenvednie. Egy pillanatra sem. Ezt mondja a tudós. Igaza is van. A természet is pontosan úgy ítélte meg, mint kitûnõ kutatója. Úgy intézte, hogy a veszélyes átmenet alatt a gyermek egy helyett két forrásból kapjon oxigént: a tüdejébõl és a köldökzsinórból.

    A két rendszer egyszerre mûködik: egyik átveszi a másiktól a stafétabotot: a régi, a köldökzsinór, mindaddig folytatja a gyermek oxigénnel való ellátását, amíg az új, a tüdõ, teljesen át nem vette szerepét. Miután a gyermek megszületett, elhagyta az anyai testet, még összeköttetésben marad vele e köldökzsinóron át, mely hosszú percekig hevesen lüktet. Négy, öt percig, gyakran tovább.

    Mivel a köldökzsinór ellátja oxigénnel, és a gyermek védve van az oxigénhiánytól, veszély és ártalom nélkül átállhat a tüdõlégzésre, kedve szerint, sietség nélkül. A vérnek egyébként bõven van ideje rá, hogy a régi (a méhlepénybe vivõ) utat elhagyva fokozatosan beindítsa a tüdõi keringést. Mindezt nem kíséri sírás. Mi kell ehhez a csodához? Csak türelem.

    Idõt kell hagyni a gyermeknek az átálláshoz." (...) "A köldökzsinórt azonnal elvágni annyi, mint az agytól brutálisan elvonni az oxigént. Erre az egész lény a jól ismert hevességgel reagál: pánik, eszeveszett hadonászás, szívettépõ, aggasztó kiáltások." (Frédérick Leboyer: A gyöngéd születés)

    A csöndes-gyöngéd születést Frédérick Leboyer A gyöngéd születés címû könyve tette népszerûvé szerte a világon. Az 1950-es évek óta ismert tény, hogy fájdalom jelenlétében az elhangzott szavak, mondatok különleges erõvel bírnak és akár évekkel, évtizedekkel késõbb is károsan befolyásolhatják az egyén életét.

    A fájdalom pillanataiban ugyanis minden érzet elraktározódik. Késõbb, amennyiben az illetõt hasonló hatások érik a környezetében, az elraktározódott fájdalomérzet újra megjelenik anélkül, hogy tudatosodna annak forrása. Így történhet meg például, hogy a születés pillanatában az újszülöttet érõ vakító fény felnõttkorban egyeseknél az erõs fényre való túlzott érzékenységet eredményez.

    Az erõs fénytõl kapott fejfájás valójában a szülõcsatornán való nehéz átjutás és a fejet ért nyomás, a tüsszentés pedig az anyaméh melegébõl a hideg külvilágba érkezés újraélése. Ezekbõl a felfedezésekbõl táplálkoznak Leboyer gyöngéd születésre vonatkozó legfontosabb irányelvei: nyugalom, csend és félhomály.

    A szülés természetes módon zajlik úgy, hogy a kismamának és a babának a lehetõ legkellemesebb legyen. Amikor a gyermek megérkezik, a fejét nem fogják meg, hanem vállánál megtámasztva, a hóna alá nyúlva emelik fel. Ráfektetik az anyja hasára, a bõr melege és rugalmassága kellemes érzéssel tölti el az újszülöttet, a közelség lehetõvé teszi, hogy a köldökzsinór sértetlen maradjon.


    Share on Tumblr
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Terhesség alatt a dohányzás medencetáji fájdalmakat okozhat

    Nagyobb kockázattal jelennek meg medencetáji fájdalmak terhességük alatt azoknál a nõknél, akik dohányoznak - állapították meg egy dán tanulmányban.

  • A megtermékenyítés révén bekövetkezõ ikerterhesség nagyobb kockázatot jelent

    Az IVF, vagyis mesterséges megtermékenyítés révén bekövetkezõ ikerterhesség nagyobb szövõdményi kockázatokat rejt magában mind az anya, mind pedig a babák számára, mint két külön egy embriós terhesség - állapította meg egy svéd tanulmány.

  • A koraszülött babák tüdejével egész életükben probléma lehet

    Az igen korán, a 25. terhességi hét elõtt született gyerekeknél élethosszig tartó tüdõproblémák léphetnek fel, beleértve az asztmát is.

  • Várandósság alatt még a lábméret is változhat

    Sok kismama aggódik amiatt, vajon a terhessége során felszaladt plusz kilóitól hogyan fog minél elõbb megszabadulni, pedig van egy ennél sokkal visszafordíthatatlanabb változás is a várandósság alatt, amin semmilyen diéta nem segít.

  • Megrázott gyermek szindróma

    Egy liverpooli kórházban oktatófilmmel próbálnak küzdeni a „rázott csecsemõ”-szindróma ellen. A jelenség miatt itthon is sok baba szenved károsodást.

  • Az epilepszia nem zárja ki a teherbe esést és a gyermekvállalást

    Az epilepszia nem zárja ki, hogy valaki teherbe essen és gyermeket szüljön. A fiatal felnőtt nők életének legszebb kiteljesedése a terhesség, az utód születése, az anyaság. Vonatkozik ez minden egészséges nőre, de azokra a nőkre is, akik valamilyen betegségben szenvednek.

  • Mit takar az újszülöttkori csípõszûrés?

    Az csípõizületek fejlettségének szûrése, az idõben felismert és korrigált eltérések akár egész életen át tartó problémákat is megelõzhetnek, különösen azoknak a kisbabáknak az esetében, akiknek családjában elõfordult már csípõficam.

    Az újszülöttek elsõ csípõszûrését általában már a kórházban elvégzik. A vizsgálat eredménye fontos alapinformáció lesz a baba gyermekgyógyásza számára, de "biztosat" mindig az orthopéd szakorvos által végzett kontroll tud mondani. Minden esetben kötelezõ a fizikális vizsgálat, és ma már sok helyen szintén kötelezõ az ultrahangos csípõszûrés is.

  • A terhesség alatti túlzott súlygyarapodással érdemes vigyázni

    A terhesség alatti túlzott súlygyarapodással érdemes vigyázniA terhesség alatti túlzott súlygyarapodással bíró kismamák gyermekei általában túlsúlyosak és nagyobb valószínűséggel lesznek a szívbetegek, derül ki egy új kísérletből. A kutatók változó terhességi kezdősúllyal rendelkező nőket vizsgáltak és követték nyomon gyerekeiket 9 éves korukig. "Azt gondolom, hogy sok nő úgy érzi, a terhessége az az időszak, amikor sokat tud és sokat is kell ennie" - nyilatkozta Debbie Lawlor. Az átlagos súlyú nők terhesség alatti ideális súlygyarapodása 11 és 16 kg közötti.

  • Ne szégyelljük bevallani, hogy kimerültünk!

    Öt héttel a szülés után a legtöbben fáradtak voltak, emlõpanaszaik voltak és szexuális érdeklõdésük is csökkent, egy új tanulmány szerint. A tanulmány hangsúlyozza, hogy szülés után 4-6 hétnél hosszabb pihenés és erõgyûjtés szükséges, és a nõknek több támogatást kellene kapniuk.

    Szemben az USA-val, más országokban az anyák támogatása és a szülési szabadság sokkal nagyvonalúbb. Az USA ugyanis a törvény azt írja elõ, hogy a több mint 50 fõt foglalkoztató vállalatok alkalmazottai 12 hét fizetetlen szabadságot vehetnek ki szülés után.

  • Nagyobb a késõbbi depresszió kockázata, ha hiperaktivitással diagnosztizálják a kisgyereket

    Azok a gyerekek, akiket korai életkorban diagnosztizálnak figyelemhiányos hiperaktivitásos zavarral (ADHD), nagyobb kockázattal lehetnek depressziósak vagy követhetnek el öngyilkosságot tizenévesen - közölték hétfõn amerikai kutatók.

  • Csecsemõkorban érdemes kezdeni az elhízás megelõzését

    Sok esetben már két éves kor elõtt jelentkeznek az egész életre szóló elhízás jelei - állítják amerikai kutatók.

  • A héthónapos babák úgy reagálnak az emberi hangra, mint a felnõttek

    Már a héthónapos babák is úgy reagálnak az emberi hangra, mint a felnõttek - derült ki egy új tanulmányból. A kutatás segíthet az autizmus és más idegrendszeri fejlõdési rendellenességek megismerésében is.

  • Miben segíthet az apuka az elsõ napokban?

    Miben segíthet az újdonsült apuka, hogy a kezdeti idõk nehézségeit könnyebben áthidalja a család? Hogyan segíthet az anyának, mik azok a tettek, amelyekkel megkönnyíti a mindennapi életet?

    Az elsõ években erõs biológiai kötõdés van az anya és gyermeke között. Ez a kapcsolatból nem zárja ki az apát, csak fel kell ismernünk, hogy az õ kötõdése más jellegû, inkább tanuláson alapszik, nem ösztönös. Prolaktin „az anyai hormon”, amely a tejtermelésért felel, csak a nõkben van, ez a hormon alakítja ki az anyai ösztönöket is.

  • Mit tegyünk, ha gyermekünk félrenyel és fulladni kezd

    Ha gyermek egy falatot félrenyelt, vagy egy tárgyat, például kisebb játékkockát lenyelt, és azt nem tudja kiköhögni, azonnali beavatkozásra van szükség.

    A megválasztandó módszer attól függ, mekkora a gyerek. Ha a légutakat elzáró idegentestet (tárgyat) sikerült eltávolítania, mielõbb értesítse orvosát.

    Felnõttek és nagyobb gyerekek esetén sikerrel alkalmazható a hasra gyakorolt hirtelen nyomás (melyet Heimlich-manõvernek is neveznek).

  • Nyári hõség babákkal

    A nyári hõség és a tûzõ nap mindannyiunkat megvisel. Felnõttként tudjuk, mi a jó nekünk, hol a tûrõképességünknek a határa, meddig feszíthetjük a húrt. Ami azonban nekünk még nem árt meg, az nem biztos, hogy a kisgyereknek is megfelel. A babákat óvnunk kell, épségükre még jobban figyelnünk kell.