A dohányzás megváltoztatja a DNS-t a spermiumokban, a genetikai károsodást az utódok többedíziglen is örökölhetik a dohányzó apától - állapították meg kanadai kutatók - állatkísérletekbõl.
A "dohányzó" kísérleti állatok napi két cigarettát "szívtak el", ami korábbi kutatások szerint az embernél átlagos mértékû dohányzásnak felel meg - vagyis nagyjából hasonló mértékû lesz tõle a vérben a dohányzásból eredõ kémiai anyagok szintje. Ha az utódok öröklik, a mutációk visszafordíthatatlanul részévé válnak genetikai anyaguknak.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
A Health Canada és a McMaster Egyetem munkatársai felnõtt hím egereket tettek ki dohányfüstnek 6, illetõleg 12 héten át, és ez idõ alatt megfigyelték, hogy az állatok spermiumának DNS-ében mutációk mennek végbe.
A dohányzástól a spermium DNS-ének Ms6-hm jelzésû része mutálódik, mégpedig a dohányzás fennállásának idõtartamától függ a mutáció gyakorisága. A 6 hét óta dohányzó egerek esetében a mutáció 1,4-szer, a 12 hete dohányzó egereknél 1,7-szer gyakrabban fordult elõ.
Ez arra enged következtetni, hogy minél régebb óta áll fenn a dohányzás, annál több mutáció gyûlik föl, és annál nagyobb a kockázata, hogy az utódra negatív hatással lehet.
Korábbi kísérletek is igazolták, hogy az említett Ms6-hm (és a nem-kódoló, hasonló helyzetû DNS darabkák) érzékenyek a sugárzásra, a vegyi anyagokra és a levegõt erõsen szennyezõ részecske szennyezésre.
A kutatók azt tanácsolják a férfiaknak, hogy jóval a gyermek betervezése elõtt hagyják abba a dohányzást, mert nem csak az anyák, de az apák fogamzás elõtti dohányzása is árthat az utódoknak, sõt az utódok utódainak is.