A lombikbébi-eljárásnál a petesejt megtermékenyítése a szervezeten kívül, laboratóriumi körülmények között történik, majd az embriót beültetik az anyaméhbe. Az Egyesült Államokban évente 50 ezer ilyen baba lát évente napvilágot. Eddig úgy vélték, hogy a lombikbébi-eljárásnak az ikerterhesség az egyetlen kockázata az ezzel kapcsolatos gondokkal egyetemben.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
A központ kutatói Jennita Reefhuisszal az élen 281 olyan csecsemõt vizsgáltak, akik a lombikbébi-program keretében, vagy egy ritkább eljárással, az ICSI-módszerrel fogantak, amikor egyetlen ondósejtet juttatnak a petesejt citoplazmájába. Kontrollként 14 095, természetes úton fogant csecsemõ "szolgált". A kutatók nem foglalkoztak olyan babákkal, akiknek az anyja peteérést serkentõ gyógyszereket szedett, vagy akik mesterséges megtermékenyítéssel estek teherbe. Az összes vizsgált lombikbébi egyke volt.
Mint kiderült, a lombikbébiknél kétszer-háromszor magasabb a veleszületett szívhibák elõfordulása, beleértve a sövényhiányt. Esetükben a duplája a nyúlajak kockázata és négyszer magasabb a gyomor és bélrendszer fejlõdési rendellenességeinek valószínûsége.
A kutatók, akik vizsgálatukról a Human Reproduction címû szaklapban számoltak be, ugyanakkor arra is rámutattak, hogy még a fokozott kockázat ellenére is ritka a veleszületett rendellenesség ezeknél a babáknál, s nem világos a fejlõdési anomáliák oka sem.