Beszédzavarok – pöszeség, dadogás

Nagy figyelemmel kísérjük, gyermekünk mit mond elõször. Ha az elsõ szavak elhagyták a gyermek száját, már várjuk, mikor jön a többi. Mikor beszél már folyékonyan.

Ámde elõfordul, hogy gyermekünk nem szólal meg, vagy csak az elsõ pár szót ismétli, esetleg halandzsázik, és a szülõk számára lassan világos lesz, hogy valami nem az igazi. Még mindig nincs több szó. Ha pedig elkezdõdik a beszéd, akár 3-4 éves kor után, a beszéd érthetetlen, hadaró, vagy pösze. A gyermekek általában egy-két éves korukban kezdenek el beszélni, ha 3éves korra esik, az még nem kóros, ám, ha 3évet elérte a gyermek és még nem beszél, megkésett beszédfejlõdésrõl beszélünk. Ilyenkor feltétlenül logopédushoz, pszichológushoz kell fordulni. Számos tényezõ játszik, játszhat szerepet ha a beszéd késik. pl. a genetikai program, vagy hogy milyen környezetben nõ fel. A nagy családokban többször elõfordul, hogy a sok gyerek nem engedi szóhoz jutni a picit, de minden kívánságát kitalálják. Így nincs inspirálva, hogy beszéljen. Vagy szótlan ingerszegény környezet. Itt nincs beszéd kedv, így nem beszél a gyermek. A felmérések azt mutatják, hogy a lány gyermekek hamarabb kezdenek el beszélni, természetesen ez nem elõírás.

A beszédkésés tünetei:

- Már az elsõ évben megfigyelhetõ, ezek a gyermekek kevesebbet gagyognak, mint kortársaik, gagyogásuk sivár és egyhangú, környezetük beszédére alig reagálnak.

- Az elsõ szavak után a gyermekek beszédfejlõdése hosszú idõre megreked, a szavakat pöszén ejtik, a hosszabb szavakat megrövidítik, szókincsük csak a 3. életév végére kezd lényegesen gyarapodni, s még 4-5 éves korukban is szegényes. Hosszú ideig csak egyszavas, nyelvtanilag helytelen, majd 2-3 szavas mondatokban beszélnek.

- Beszédmegértésük elmaradott, de gyorsabban fejlõdik, mint beszédkészségük. Egyszerû felszólításoknak eleget tesznek, ismerõs személyre, állatra rámutatnak.

- Beszédük késõbb gyakran nyelvtanilag is helytelen.

Teendõk:

- Az idõben felfedezett megkésett beszédfejlõdés jól korrigálható, az elmaradás sok esetben teljesen vagy nagy részben behozható.

- Az elsõ és legfontosabb feladat a beszédkedv felkeltése, melyet a szeretetteljes légkör, a játékok, és a sok hangutánzás szolgál.

- A gyakorlatok nem a gyermek életkorától, hanem fejlettségi szintjétõl függnek.

- A terápia során a beszéd fejlesztése mellett a mozgás, a gondolkodás, a figyelem és az emlékezet fejlesztése is fontos feladat.

- A beszédfejlesztés magába foglalja a beszédszervek ügyesítését, a szókincs fejlesztését, a nyelvi rendszer kiépítését.

A pöszeség artikulációs zavart jelent. A gyermek 4. évéig fiziológiás /élettani/ pöszeségnek tekintjük, ez terápiát nem igényel. Ha 4. életév után is fennáll érdemes minél elõbb szaktanárhoz, logopédushoz fordulni, hogy iskoláskorra rendezõdjön.

A dadogás az a beszédzavar, amelynél a beszéd folyamatossága sérül. A dadogó ember valamilyen belsõ blokk következtében egy- egy szótag vagy hang, rendszerint az elsõ mássalhangzó, megismétlésére kényszerül. A dadogás gyakoriságában a férfiak vezetnek
A dadogás általában 2-8 éves kor között jelenik meg. Leggyakrabban 5éves kor körül.
Dadogós gyermeknél kérjünk szaksegítséget. Fontos, ne javítsuk a gyermeket, legyünk türelemmel a mondanivalója iránt. Ne tudatosítsuk benne a megakadást.
A dadogás nagyon jól kezelhetõ, különbözõ foglalkozásokkal.