Miért, több fiú születik?!
A temetõben járva feltûnik, hogy a férfiakhoz képest sokkal több idõs nõ látogatja a nála korábban született, viszont hamarabb elhunyt párja sírját.
A magyarázat viszonylag egyszerû: az "aktívabb" férfiak korábban halnak meg, mint feleségük, amit a természet ösztönösen fiútöbblettel igyekszik kiegyenlíteni. A valóság azonban ennél jóval összetettebb.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
A Berkeley Egyetemen kutató Ralph Catalano és Tim Bruckner hasonló következtetésre jutottak: õk a természeti csapások után született fiúk számának apadását regisztrálták felméréseik során. 1976-ban Olaszországban súlyos katasztrófához vezetett, amikor az Icmes vállalat sevesói üzemébõl nagymennyiségû dioxin került a környezetbe. Devra Davis, az amerikai Carnegie Mellon Egyetem toxikológusa a tragédiát követõen hét éven át vizsgálta az érintetteket, majd a Journal Enviromental Health folyóiratban közzétette az eredményt: kétszeresére nõtt közösségükben a lányszülések száma.
A kirívó rendellenességek is hozzájárultak ahhoz, hogy a neves tudományos folyóirat, a Nature felhívására kutatás kezdõdjön a fiú/lány születési arány okának és esetleges befolyásolásának a vizsgálatára. Ennek keretében Kristen Navara, az amerikai Georgiai Egyetem (Athens) biológusa 1997-2006 között 202 országból gyûjtött be és dolgozott fel adatokat. Megállapította, hogy a nõnemû élve született csecsemõk aránya világátlagban 48,6 százalék, ám ezen belül Afrikában 49,3. Az is egyértelmûvé vált, hogy a fiúk aránya a fejlett országokban is a születési hely földrajzi szélességével arányosan nõ. Azaz a zordabb éghajlat több, a nõket védelmezni képes férfit igényel. (Hazánkat nagyjából a 49. északi szélességi fok metszi.)
Angelo Cagnacci, a modenai szülészeti klinika professzora kutatásai szerint azonban az évszak is befolyásolja a férfi/nõ arányt. A Human Reproduction folyóiratban közzétett tanulmánya alapján õsszel több fiú, tavasszal meg több lány fogan. Alexander Lerchl, a brémai Jacobs Egyetem szaporodás-biológusa úgy véli, ennek oka lehet, hogy az apák spermájában a téli viszontagságokra készülve megnõ, tavasszal meg ellenkezõleg, visszaesik a petesejtet megtermékenyítõ Y-kromoszómák száma. A nõk ugyanis mindig XX, a férfiak pedig XY ivari kromoszómával rendelkeznek. A lányka magzatok XX-ként, a fiúk XY-ként fogannak meg.
Cagnacci professzor 10 000 szülésnél elemezte az anyák alkatát is. Azt találta, hogy kistermetû, karcsú, 54 kilogrammnál könnyebb anyáknál megfordult a fiú/lány arány, 100 lánykával szemben csak 98 fiú született. Azaz a gyengébb felépítésû, törékenyebb anyák a szaporítási képességet kevésbé "továbbadó" lányokat szültek. Az erõteljesebb alkatú anyák esetén viszont a fiúk száma 110-re emelkedett.
A londoni University College antropológusa, Ruth Mace Etiópiában a nagyon sanyarú körülmények között élõ anyák utódait vizsgálta, és ugyancsak azt állapította meg, hogy a lefogyott, társadalmilag is alávetett anyák a szokványos fiú/lány aránynál kevesebb fiút szültek, még az afrikai átlagnál is kevesebbet.
Sok szakember, köztük a kenti Sarah Johns szociológus a szülõk társadalmi, gazdasági és egészségügyi helyzetét elemezve jutott arra a statisztikákkal is igazolt következtetésre, hogy az egészséges, jómódú, hosszú és nyugodt életre számító anyák és az egészségesen élõ, férfias, erõteljes alkatú apák házasságából érzékelhetõen több fiú születik, mint lány.
A német kutatók körében mindazonáltal sokat emlegetnek egy kirívó ellenpéldát. Wolfgang Klement korábbi gazdasági- és munkaügyi miniszter feleségének ugyanis öt gyermeke született - és valamennyi lány. Márpedig õk mindenben megfelelnek a többfiús "szabályoknak".
Klement tréfásan azzal magyarázza a bõséges lányáldást, hogy "csak a jóérzésû, érzékeny lelkû férfiak nemzenek lányokat".