A magzatvíz segíthet a koraszülött babákon

A kutatók szerint a magzatvíz lehet a kulcsa a koraszülötteket sújtó végzetes betegség gyógyításának. A nekrotizáló enterokolitisz nevû, a bélrendszer szöveteinek elhalásával járó rendellenesség súlyos szervelégtelenséghez vezethet. Állatkísérletek azt mutatják, hogy a magzatvízben lévõ õssejtek gyógyíthatják a károsodás egy részét, és növelhetik a túlélés esélyét. A koraszülötteken végzett kísérletek megkezdése elõtt azonban még további kutatásokra lesz szükség.

A túl korán világra jött csecsemõk bélrendszere még nincs felkészülve arra, hogy megfelelõen feldolgozza a táplálékot. Az újszülöttintenzív-osztályon fekvõ babák körülbelül 10 százalékában alakul ki nekrotizáló enterokolitisz. A gyulladás okozta szövetelhalás következtében a csecsemõ bélrendszere átlyukad, ami súlyos fertõzéshez vezet. Az anyatej csökkentheti a kockázatot, de a tényleges kezelést csak a mûtét jelenti, amelynek során eltávolítják a beteg szövetet. A mûtéten átesett csecsemõk 40 százaléka azonban nem éli túl a beavatkozást.

A University College London Gyermek-egészségügyi Intézetének kutatói olyan génmanipulált patkányokon végeztek kísérletet, amelyekben mesterségesen nekrotizáló enterokolitiszt hoztak létre. A magzatvízbõl kinyert õssejteket tartalmazó injekciók azonban a túlélési idõ növekedését eredményezte az állatokban.

A kutatásban részt vevõ dr. Simon Eaton elmondta, hogy a kezeléssel jelentõs mértékben meg lehet hosszabbítani a túlélés idõtartamát. „A hatást valószínûleg az váltja ki, hogy az õssejt injekciók közvetlenül csillapítják a gyulladást, és ezzel párhuzamosan arra ösztönzik a rezidens õssejteket a bélrendszerben, hogy hatékonyabban regenerálják a beleket” – magyarázta a kutató. A kísérletbõl az is kiderült, hogy a bélrendszer a kezelést követõen jobban mûködik.

A szakértõk azonban hangsúlyozták, hogy számos további kutatást kell még végezni ahhoz, hogy csecsemõkön is tesztelhessék a módszer biztonságosságát.