New Yorkban élõ gyerekek köldökzsinórvérének vizsgálatakor a kutatók megállapították, hogy ACSL3 jelû génjük megváltozott, ami összefügghet bizonyos vegyületek, az úgynevezett policiklusos aromás szénhidrogének (PAH) születés elõtti magasabb koncentrációjával.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
Shuk-mei Ho, a PLoS ONE címû online tudományos folyóiratban hétfõn megjelent tanulmány vezetõ szerzõje úgy véli, adataik alátámasztják, hogy a környezetszennyezõ anyagok kulcsfontosságú fejlõdési szakaszokban léphetnek kölcsönhatásba a génekkel. Emiatt az egyén élete során különféle betegségek jelennek meg, a szöveteket programozza át a környezeti hatás úgy, hogy késõbb térnek el a normálistól. Ezt a külsõ, környezeti hatásra végbemenõ genetikai átalakulást epigenetikus változásnak nevezik, amely szerkezeti változást vagy génmutációt nem okoz, de megakadályozza a gén normális mûködését, például az általa kódolt fehérje kifejezõdését.
A Cincinnati Egyetem kutatói 56 gyerek köldökzsinórjából származó fehérvérsejteket elemeztek. Olyan epigenetikus átalakulásokat kerestek, amelyek összefügghetnek a méhen belül elszenvedett PAH szennyezéssel. A policiklusos aromás szénhidrogének mennyiségét, melynek az anyák terhességük idején ki voltak téve, háton viselt légszennyezésmérõvel követték.
A vizsgálatok egyértelmû összefüggést találtak az anyát ért PAH-zennyezés és a tüdõben kifejezõdõ ACSL3 jelû génben végbement jellegzetes átalakulás között. Utóbbi az ötéves kor alatti gyerekeknél megjelent asztmás tünetekkel is kapcsolatot mutatott.
Ha további tanulmányok is alátámasztják, az ACSL3 gén megfelelõ biológiai elõjelzõje lehet a várhatóan kialakuló asztmának. A kutatásokat az Egyesült Államok környezetegészségügyi tudományokkal foglalkozó nemzeti intézete és környezetvédelmi hatósága támogatta.