Hogyan szoptassuk a koraszülött csecsemõt?

A koraszülés rendszerint úgy jön, mint derült égbõl a villámcsapás. A szülés és az újszülöttgondozás még olyan távolinak tûnik, hogy a szülõ nõ még nem is tudott lelkileg felkészülni az eseményre.

Aztán egyszer csak szembe kell néznie a tényekkel: kicsi és törékeny gyermeke kábelekkel és csövekkel teletûzdelve fekszik az inkubátorban, és még hozzáérni is csak kivételesen lehet. Akkor és ott örökkévalóságnak tûnik az az idõ, amíg az apróságból egészséges és megfelelõ súlyú csecsemõ válik, mégsem szabad csüggedni.
- Fontos, hogy minél elõbb próbálkozz a szoptatással, akkor is, ha a kisbabád még a cumisüvegbõl való szopáshoz is gyenge. Az elsõ kísérletekhez azok a ritka pillanatok a legalkalmasabbak, amikor ébren van. A szopó reflex a magzati fejlõdés 26-27. hetében alakul ki, tehát elvileg még sikeresek is lehetnek az elsõ próbálkozások.

- Általában az a baj, hogy a baba még túlságosan gyenge és elesett ahhoz, hogy bármilyen célirányos tevékenységet folytasson. Hihetetlen, de még ennek ellenére is megérzi, ha édesanyja tartja a kezében, ellazultan simul oda a tejjel teli mellekhez, és talán még arra is képes, hogy egy-két cseppet lenyalogasson róla.

- A koraszülött osztályokon kiírthatatlanul jelen levõ kórokozók jóval reálisabb veszélyt jelentenek a picire, mint saját anyjának testközelsége, hiszen az anyatej – amit legalább szondán keresztül megkap – ellátja mindazokkal a védõanyagokkal, amelyek az anya szervezete számára ismerõs kórokozók ellen termelõdnek.

- Azokban a kórházakban, ahol megengedik, hogy az anya csupasz mellére fektesse koraszülöttjét (kenguru módszer), azt tapasztalják, hogy a testmeleg, az anya közelsége, simogató keze javítja az apróság oxigénellátottságát, általános állapotát. Ennek ellenére még mindig sok helyen korlátozzák a koraszülött szoptatását arra hivatkozva, hogy „kifárad“ tõle.

- Ez részben valóban igaz, hiszen a koraszülött még mindentõl sokkal hamarabb kifárad, mint idõre szültett társai. Az összehasonlító vizsgálatok azonban ennek ellénre azt igazolták, hogy a szoptatott koraszülött gyarapodása gyorsabb volt, mint azoké a babáké, akik szondán keresztül kapták az anyatejet. A tejleadó reflex kiváltódása után az anyatej már folyamatosan, szinte szívás nélkül is folyik a mellbõl, ezért ez a táplálási forma semmivel sem megerõltetõbb a picinek, mint a cumisüvegbõl ivás.

- Problémát jelenthet az is, ha a mell túlságosan tele van, a bimbóudvar pedig olyan nagy és duzzadt, hogy a kisbaba nem tudja apró szájával rendesen bekapni. Kísérletezz ilyenkor azzal, hogy lefejsz szoptatás elõtt egy kevés tejet, azután mutató és hüvelykujjad közé fogva a bimbóudvart, ügyesen minél mélyebbre tolod a pici szájában.

- Más okból is célszerû szoptatás elõtt egy picit fejni: így a hígabb, vizesebb – hatását tekintve inkább szomjoltó – tejet kifejed, s az a kevés, amit a koraszülött szopik, a sûrûbb, magasabb zsírtartalmú hátsó tej lesz. A szoptatás mellett szól az is, hogy a koraszülött babát világrahozó anya teje nem ugyanolyan összetételû, mintha a baba idõre született volna.

- Több, a növekedéshez szükséges fehérjét, kalciumot, és nátriumot, több laktoferrint és immunanyagot tartalmaz, ellenben alacsonyabb a laktózszintje. A zsírok optimális összetétele pedig tökéletes felszívódást biztosít. Az anyatej tehát jobban megfelel a koraszülött igényeinek, mint bármilyen más táplálék.

- Ha a baba állapota eleinte nem teszi lehetõvé a szoptatást, ügyelj arra, hogy a lefejt tejbõl ne a vizesebb részt, hanem inkább a hátsó tejet kapja. Lásd lejjebb a fejésrõl szóló részeket! Jó megoldás, ha már a szülés napján lefejed a kolosztrumot, és a kicsi adagokat steril fecskendõben lefagyasztod. Ha -18 fokon tárolod saját streil csomagolásában, és elkülönítve minden más élelmiszertõl, késõbb odaadhatod neki ezt értékes, rendkívül magas immunanyagtartalmú tejet.

- További problémát jelenthet a koraszülött babák szoptatásával kapcsolatosan, hogy – érthetõ módon – rengeteget alszanak. Ha arra várnánk, hogy majd magától jelentkezik, ha éhes, valószínûleg nem lenne kielégítõ a gyarapodása. A pici súlyától függõen napi 10-14 etetésre/szoptatásra is szükség lehet.

- Akkor sem kell elkeseredni, ha a kórházi szokások miatt sokáig kizárólag vagy részben cumisüvegbõl kapja az anyatejet a kisbaba. Nagy részüknek semmiféle problémát nem okoz a szopásra való áttérés, sõt, amint lehet, elõnyben részesítik a puha, meleg anyamellet a gumicumival szemben. Elõfordulhat azonban az is, hogy a babát megzavarja a kétféle szopási technikát igénylõ etetés, és elutasítja a szopást. Ilyenkor – mivel a koraszülött baba számára létfontosságú a szopás – sürgõsen kérj segítséget és tanácsot.

- Léteznek szoptatásbarát etetési módszerek is. (Lásd könyvünk végén a címlistát.)
A koraszülött szoptatásához nagy türelem, tömérdek idõ és önbizalom szükséges. Hinned kell benne, hogy képes leszel a legjobb minõségû táplálékot és egyben gyógyszert a szoptatáson keresztül biztosítani, bízz benne, hogy gyermeked nem fog tápszerezésre szorulni.

Forrás: La Leche Liga