Összességében a terhes nõ egész szervezete részt vesz a folyamatban annak érdekében, hogy a terhesség fennmaradjon, a magzat zavartalanul fejlõdjön, és egészségesen megszülessen.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
- A gyanújelek azok a szubjektív tünetek és panaszok, amelyek az idegrendszeri változásokkal függnek össze, az egész szervezetet érintik, és akár a nem terhesekben is elõfordulhatnak. Ilyen az émelygés, a hányinger, a hányás (ezek korán, már a fogamzás utáni 3-4. héttõl tapasztalhatók), a fokozott nyálelválasztás, az ételek megkívánása vagy az azoktól való undorodás, a szagérzékenység. E tünetek jellemzõje az, hogy általában reggel, éhgyomorra következnek be, s gyakran hányás (vomitus matutinus) is követheti õket.
- A valószínûségi jelek olyan elváltozások, amelyeknek együttes elõfordulása nagy valószínûséggel terhességet jelez, külön-külön azonban terhességen kívül is elõfordulhatnak. Ezek a nemi szervek látható, tapintható vagy egyéb módon kimutatható változásai, az emlõ változásai és a terhességi reakciók.
- Magunk is megvizsgálhatjuk az emlõ feszülését, nyomásérzékenységét, növekedését, a mellbimbó és a bimbóudvar pigmentáltságának fokozódását, késõbb azt, hogy jellegzetes váladék (colostrum) préselhetõ ki az emlõbõl. Intõ jel az esedékes menstruáció elmaradása, bár ennek még számos más oka is lehet (pszichés megterhelés, betegségek, endokrin zavarok, idõjárás vagy életmódváltozás).
- Az orvos ennél többet is meg tud állapítani: a hüvely szederjes, kékes elváltozása (lividitása), bõvebb váladékozás (fluor), a méh (portio uteri) lividitása, felpuhulása, a méhtest (corpus uteri) alakjának, nagyságának, állagának és összehúzódó képességének változása.